Illés Gábor

A fotózással elsősorban a felejtésen, az elmúláson, az Időn próbálok úrrá lenni. Igyekszem a pillanatokat úgy kiválasztani és a valóságot úgy megragadni, hogy az eredményben én is benne legyek; szeretném másoknak is megmutatni, hogy mit tartok szépnek vagy fontosnak a világban. A témákat illetően a környezeti portrék, a tájképek és a természetfotók állnak hozzám legközelebb.

Barátságom a fotózással gyerekkoromban kezdődött, amikor megláthattam, édesapám hogyan hívja elő és nagyítja a családi képeket a fürdőszobában. A fekete-fehér labormunkát idővel már magam is el tudtam végezni. Máig eleven az élmény, amikor a sötétkamra vöröslő fényében, a hívótálban mozgatott papíron megjelentek az első képfoltok. A fényképezés technikai alapjait egy megörökölt Zorkij-4-en tanultam meg. Az első saját gépbe, az annyira vágyott Prakticába legtöbbször diafilmet fűztem, így őrizve meg diákéveim kirándulásainak emlékét. A lehetőségek a cserélhető objektívek, közgyűrűk, szűrők révén újabb dimenziókkal bővültek. A 90-es években egy Canonra cserélhettem a kiöregedett Prakticát. Az új gép akkori életünk megörökítésében kulcsszerepet játszott. 2004 óta digitális technikával dolgozom. Élvezettel tölt el, hogy az expozíció pillanatától a végleges képig magam lehetek a folyamat gazdája, az eddigieket meghaladó lehetőségekkel. Az internet révén pedig a korábbinál több visszajelzést kaphatok arról: képi üzenetem eljutott-e a szemlélőhöz.

Honlap: http://tutajos.com

Ártatlan kíváncsiság Összenéztünk, mégis oly távol vagyunk Az imádság vége En blanc et noir... Életem a jazz CRW9374 CRW24056